Kandó Krónika 3.

  • Publikálva: 23 September 2015
  • Írta: webmaster

http://s01.static.nosaltywebshop.hu/images/upload/product/product_page/0e/01/0e0115e4ca08dbd00a4cfc2769c0450b-szam-szilikon-sutoforma-3.jpg

Kandó krónikánk 3. lapja

A Kandó tér egyik szeretett „látványossága”, helyszíne a DOMB, amely télen – ha esik a hó – szánkódomb a gyerekek számára, tavasszal biciklisek terepe, nyáron megmászandó „hegy”. Egy szó, mint száz, szeretjük mi Kandósok. Az a hír járja, hogy valójában az iskola alapjának kiásásakor összehordott földmennyiségből keletkezett, ám mi ezt túl hétköznapinak tartjuk, s arra biztatjuk diákjainkat évről évre, hogy írják meg e domb keletkezésének történetét. Álljon itt egyik régi tanítványuk írása.

A Kandó domb legendája

Réges-régen élt egy Aranyásó Aladár nevű ember a XVIII. kerületben. Egyik nap fölkelt, indult volna aranyat keresni, de éppen eleredt az eső. Így hát otthon maradt. Várt, várt, míg kisütött a nap.

Néhány óra múlva, mikor már csak éppen csöpörgött az eső, és a felhők mögül is előbújt a nap, Aladár észrevette, hogy az égen tündöklő szivárványnak éppen a kertjében van a lába. Nagyon megörült, mert ismerte a történetet, ami szerint a szivárvány lábánál arany található. Elkezdett ásni, csak ásott, ásott, mikor meglátott valami fényeset a föld mélyén. Beszaladt a szerszámos kamrába a nagyobbik ásójáért, s mire visszaért, elállt az eső. Ennek örült Aladár, de nem tudta, hogy ha eláll az eső, eltűnik a szivárvány, és ezzel együtt az arany is. Folytatta az ásást, három teljes napig pihenés nélkül csak ásott, és ásott, de nem talált semmit, viszont egy hatalmas földkupacot halmozott maga mögé. Nem tudta, hogyan magyarázza meg a többi embernek, miért szórta oda a földet, ezért füvet vetett a dombra.

Pár hét múlva arra ébredt, hogy gyerekek játszanak a dombon. Nagyon megörült ennek, hiszen egészen addig attól félt, hogy a dombja egy haszontalan földkupac csupán.

Sok-sok évvel később egy iskola és egy játszótér is épült a domb mellé. Az iskolát Kandó Téri Általános Iskolának nevezték el, mivel Aladár a dombját a híres gépészmérnökről, Kandó Kálmánról nevezte el.

Kodaj Imre (6.c)